Amikor nagyon tetszik egy festmény… de mégsem veszed meg

Miért bizonytalanodunk el a művészet előtt, és hogyan lehet ezt feloldani?

Sokszor látom a galériában ugyanazt a helyzetet.
Valaki hosszasan néz egy festményt. Visszalép, közelebb jön, újra megnézi.
Látszik rajta, hogy tetszik neki.
Aztán elhangzik a mondat:
„Nagyon szép… de nem tudom, illene-e hozzánk.”
Ez a bizonytalanság sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.

Az emberek többsége nem azért nem vesz festményt, mert nem szereti a művészetet, hanem azért, mert nem biztos benne, hogy jól döntene, és ez teljesen érthető.

A legtöbben már próbálkoztak, csak nem a megfelelő módon. Sokan mesélik, hogy vettek már képet lakberendezési boltban, rendeltek posztert, kinyomtattak fotót, vagy vettek valamit, ami „passzolt a kanapéhoz”. Ezek után gyakran marad egy furcsa érzés: nem lett igazán személyes, nem lett különleges, nem lett olyan, amit öröm nézni minden nap.

A művészetnél nem elég az, hogy „szép”.

Valahogy találnia kell a helyére, és itt szokott elakadni a legtöbb ember.

A galériában naponta látom: nem a kép kiválasztása a nehéz. Amióta saját galériát nyitottam, egy dolgot nagyon világosan látok, hogy az emberek többsége nem azért bizonytalan, mert nem ért a művészethez, hanem mert nem kap segítséget ahhoz, hogyan válasszon úgy, hogy jól érezze magát a döntés után.

Egy érdekes adat:

A lakberendezési felmérések szerint az emberek több mint 60%-a szeretne egyedi képet az otthonába, de csak kis részük mer valódi festményt választani. Nem azért, mert nem tetszik nekik, hanem mert félnek, hogy rosszul döntenek.

A galériában viszont újra és újra azt látom, hogy amikor valaki megérti, mire figyeljen, nagyon gyorsan megtalálja a hozzá illő képet. Volt olyan látogatóm, aki azt mondta: 

„Nem is gondoltam, hogy absztrakt kép ennyire illene hozzánk.”

Pedig addig biztos volt benne, hogy nem az ő világa. Ez volt az a felismerés, ami mindent megváltoztat. A legtöbben úgy próbálnak festményt választani, mintha bútort vennének. Pedig a festmény nem bútor. Nem elsősorban a kanapéhoz kell passzolnia, hanem ahhoz a hangulathoz, amit érezni szeretnénk otthon. Amikor valaki ezt megérti, azonnal könnyebben tud dönteni. Érdekes módon ilyenkor már nem az a kérdés, hogy „illik-e”, hanem az, hogy „melyik az, ami igazán megszólít”.

Egy apró technika, amit kevesen ismernek. Amikor festményt nézel, ne azt kérdezd magadtól:

  •  illik-e a falhoz
  •  passzol-e a szőnyeghez
  • milyen színű a keret

Hanem ezt:

  • jó érzés ránézni?
  • megállok előtte újra?
  • el tudnám képzelni, hogy minden nap látom?

Ha a válasz igen, akkor már nagyon közel vagy a jó döntéshez, és ezt a legtöbben csak akkor tapasztalják meg, amikor valódi festményeket látnak élőben, nem képernyőn.

Innen indul az igazi változás. Érdemes nyitottabban nézni a művészetre. 

Egy jól megválasztott festménnyel az egész tér hangulata megváltozik, befolyásolva a kedélyállapotunkat is.

Ezért szeretek a galériában nemcsak képeket mutatni, hanem segíteni abban, hogy valaki megtalálja azt, ami valóban hozzá tartozik.

Mert a jó festmény nem dísz, hanem kapcsolat.

Őszi szél 2.